Álmodtunk egy öregkort, csodásat és szépet, de a kegyetlen halál mindent összetépett. Csoda volt, hogy éltél, és bennünket szerettél, nekünk nem is haltál meg, csak álmodni mentél. Egy reményünk van, mi éltet és vezet, hogy egyszer majd találkozunk veled.
"Ami bennem lélek, veletek megy; ott fog köztetek lenni mindig. Megtalálsz virágaid között, mikor elhervadnak; megtalálsz a falevélben, mikor lehull; meghallasz az esti harangszóban, mikor elenyészik; s mikor megemlékezel rólam, mindig arccal szemközt fogok veled állani."
A virág elhervad rövid pár nap alatt, De emléked szívünkben örökre megmarad. Számunkra Te sosem leszel halott, Örökké élni fogsz, mint a csillagok
Nagyon akartam élni még, Érezni szívetek melegét. Nem adta a sors nekem, Elvámolta az életem. Búcsú nélkül kellett elmennem, Őrizzetek szívetekben.Nagyon akartam élni még, Érezni szívetek melegét. Nem adta a sors nekem, Elvámolta az életem. Búcsú nélkül kellett elmennem, Őrizzetek szívetekben.
Elválni kedveseinktől fájdalmas és nehéz, de szívem a Szent reménnyel a jövendőbe néz. Jézus én bizodalmam hiszem, hogy egy napon Szeretteimet a mennyben újra megláthatom.Elválni kedveseinktől fájdalmas és nehéz, de szívem a Szent reménnyel a jövendőbe néz. Jézus én bizodalmam hiszem, hogy egy napon Szeretteimet a mennyben újra megláthatom.
Te voltál a fény, a ragyogás Kérlek, vigyél el magaddal És ha szerelmed porrá égett Hints be vele a régi emléket Ha majd letesznek hozzád, megfogom a kezed Még érezzük, hogy összetartozunk Ez lesz az utolsó legboldogabb napunk.
Istenbe vetett hit ragyogjon sírod sötét éjszakája, Virrasszon koporsód hosszas álma felett